Maskara

Dana (nemcsak) szerintem fiús. Az alighaj és a fülbevalónélküliség még rátesz erre egy lapáttal. De a nőiessége már hamar kibontakozni látszik. Szeret öltözködni, sapkát, sálat, nyakláncot, máscipőjét felvenni és abban mászkálni vagy ücsörögni a lakásban.Ezért vártam nagyon a barátainkkal szervezett farsangot. Dana hozta a formáját, cseppet se zavarta a kényelmetlen(nek látszó) ruha és a két mérettel nagyobb kalap. Hogy minek öltözött? Van aki varázslónak, van aki hercegkisasszonynak, van aki koboldnak nézte.

Barni

Barni itt lakik a szomszéd házban és mióta Dana"felnőtt" hozzá, sok időt tölt együtt a két gyerkőc. Ez a kép még a nagy hóban készült, Barni gondoskodóan vigyáz Danusra:

Ma babatornára is elkísértük őket, ami nagyon tetszett Danának is:

A héten volt Barni két éves, és mi is hivatalosak voltunk a szülinapra. Dana állandóan simogatja Barnit, de itt már messzebbre mentek...

Hogy mi lesz ebből????

Betegség

Hát bekövetkezett. Mostanában kb hetente kérdeztem meg Kriszt esténként, hogy: Hogyhogy nem volt még beteg a lányunk? mikor lesz, mert olyan furcsa, hogy majdnem 15 hónap alatt csak párszor volt náthás, az is elmúlt 1-2 nap alatt.

Azt hiszem túl akartam már esni a tűzkeresztségen, megtudni, tudok-e lázatcsillapítani, virrasztani és mindenek előtt pozitívan hozzáállni a dologhoz és nem kétségbeesni.

Dana vasárnap éjjel belázasodott, sírt keservesen és forró volt a kis teste. Másnapra elmúlt a láz, de maradt utána étvágytalanság, hasmenés és levertség. És persze szobafogság. Egész nap olvasgattunk, ücsörögtünk és aludtunk, úgyanis én is kezdtem magam rosszul érezni, látván, milyen fáradt őszi légyként kering Dana a lakásban.

Sokat beszélgettünk, ha lehet fokozni, méginkább anyásabb, akarom mondani nyanyásabb lett Dada. Egy pár napja így hívja magát.

Krisz egyik este egy gitárral állított be, amitől azért jobb kedve lett.