2012. november 22., csütörtök

Produkció

Ahogy  a múltkor is írtam, Danánál kb 3-4 hónapja hercegnő-tündér "láz" van. Nem telik el úgy nap, hogy ne menne férjhez, ne ébresztené fel az 1000 éves álomból egy királyfi (azaz én). Egyszer meséltünk neki Mátyás királyról, azóta minden nap elutazik hozzá hajóval, felveszi a legszebb ruháját, üvegcipellőjét és tölt nála egy kis időt. Általában hamar visszahajózik és megmondja nekem, hogy mostantól inkább a visegrádi várban lakik a királynál és csak néha jön haza látogatóba...Aztán szalad is vissza a hajóhoz és megy a királyhoz (hozzám).
Azért néha mást is hajlandó játszani. Pár hete Éva mama és Bandi papa elvitte Őt a Fővárosi Nagycirkuszba. Kicsit irigykedtem rájuk, hiszen azokban a napokban megmelengetett egy régi érzés. Amikor a bátyámnak vagy nekem szüli v névnapja volt a Nagymamámék feltették azt a kérdést, amely szerintem a legszebben cseng egy gyerekfülnek:
 -Na, hova menjünk? Cirkusz? Állatkert? Vidámpark?
Danának nem tették fel a kérdést, Ő magától állította választás elé Bandi papáékat:
-Vagy a cirkuszba vagy Párizsba szeretnék menni.
Szóval az előadás után Dana artistatornászbohóckonferanszié volt. Ágyról ugrált, bukfencezett, hidat csinált a fotelen. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy elvigyük külön tornára is. Nem volt rossz döntés.

Dorka is produkál mostanság. Négy rágófoga jön egyszerre (persze hogy felébred éjjel) és megszenved vele.
Sok helyen jártam vele: ringató, baba-mama klub, tücsökzene, ahol forog, táncol, rugózik az énekhangra. Nemhiába itthon esténkén fél-1 órás buli van fürdés után, ahol Sziámi énekel. Dana kedvenc száma a Testből-testbe. Ez van. Ezt szeretjük.
Dorka tegnapelőtt kimondta azt, hogy párizsi, tegnap belepisilt a wc-be.

Írtam már, hogy milyen jó nekem? Minden Anyának jó. Hiszen Anya csak egy van. És néha csak Anya a jó. És ez jó.
UI: és az is milyen jó, amikor Dorka felkel és a második szava az, hogy APA.

Általában egészséges ételeket eszünk az asztalnál, ha azonban a pizsama-partyn elfáradnak a gyerekek, akkor mesenézés közben nyomják a parizert:


2012. november 15., csütörtök

Tök(jó)-buli

Nem vagyok híve a Nyugat majmolásának és megértem azokat is, akik tiltakoznak a Halloween-ünnep hazánkban történő elterjedése miatt. Mégis örömmel vettük át Krisszel a hagyományt, hogy október végén tököt veszünk és faragunk. Egyébként is előkerültek már a mécseseim, így simán jut abba a plusz 1-2-3 töklámpásba is. (Danus imádja elfújni a gyertyákat, alig bírjuk rábeszélni, hogy ne fújja el rögtön a meggyújtás után). Idén is buliztunk, itthon és vendégségben is. Az meg szerintem külön jó ebben az átvett ünepben, hogy a gyerkőcök beöltözhetnek. Így vált Vincéből kis Robin Hood, Biusból nyuszi és Danából dalmatakölyök:
vendégségben:
nálunk:

A vacsi is anti-hungaricum volt, de a gyerekek csak így kérték a hamburgert:
Aztán tök jó programokat találtunk még ki a hosszú 7végén. Voltunk a városban sétálni, kínai étteremben ebédelni és Budakeszin mammutfenyőket csodálni:

Jó napok voltak. És vannak azóta is.
Danát elvarázsolta a királylányok, tündérek világa. Szinte állandóan szerepjátékozunk, amiben ő a Csipkerózsika, ffi híjján (Krisz csak este jön meg és általában rögtön nekiáll a főzésnek, így nem királyfiskodik) pedig én keltem fel a puszimmal. Hercegnős puzzle-t rakunk ki és babákat öltöztetünk csodálatos ruhákba. Én partner vagyok ezekben, én is nagyon szerettem az öltöztetős papírbabáimat.
Dorka egy bohóc. Nagyon sok szót mond és még többnek mondja az első szótagját. A leggyakrabban használt szavai persze az anya, apa és a dada.
Azt hittem, hogy a második gyereknél már nincs az a nagy rácsodálkozás a gyerekre, mint az elsőszülött esetében. Tévedtem. Ahogy Dorka nézi, követi, utánozza, keresi a testvérét az maga a csoda. És ahogy együtt játszanak...
TÖK JÓ!!!